Anthony Robbins: Határtalan SIKER cimű könyvéből:
" Az, hogy mit teszünk életünkben, az határozza meg, hogy miképpen kommunikálunk önmagunkkal. Mindannyian kétféle módon kommunikálunk, melyek alapján élettapasztalatunk formálódik.
Először is belső kommunikációt folytatunk: ezt a kommunikációt az elképzelt dolgok (vizualizációk), a belső párbeszédek vagy az érzések jelentik.
Másod sorban külső kommunikációt is folytatunk: szavak, hangszínek, arckifejezések, testtartások és a fizikai cselekvések révén ( kommunikálunk) a világgal.
Minden kommunikáció egyúttal valamilyen módon hatással van önmagunkra és másokra is.
Azok, akik megtanulták hatékony alkalmazását, meg tudják változtatni saját világképüket, és ugyanúgy képesek befolyásolni azt is, hogy mások miképpen látják őket."
(részlet..)

Az ötvenes és a hatvanas években amerikai pszichológusok kezdték vizsgálni: hogyan függ össze a jövőbeni cél és a jelenlegi viselkedés.
Azt tapasztalták, hogy az emberek céltudatos tevékenységét ( többek között ) két jellegzetes belső hajtóerő irányítja:
-a sikernek előlegezett öröm
-és a kudarctól való félelem.
Mindkettő jelen van bennünk!
De hogy kiben milyen arányban, ez már különböző. Abban is különbözőek vagyunk, hogy miképp tudjuk magunkban ezt a kétféle hajtóerőt összeegyeztetni.
A kísérleti személyeket két csoportba osztották. Az első csoportba tartozókat a siker vágya irányította, míg a másik csoport tagjait az a vágy, hogy valamiképp elkerüljék a kudarcot.Tehát két személyiségtípust figyeltek meg, a sikerkereső, és a kudarckerülő embert. Az előbbi embert a célirányos cselekvés közben eligazítja a sikerre törekvés, akár a turistát az erdőben az iránytű. Mindig arrafelé lép, amerre a cél sejthető, s a jó eredmény várható. Míg a másik típusú ember iránytűje arrafelé mutat, ahol nem lesz baj, zűr, hanyatt esés. A különbség tehát nem az közöttük, hogy az egyik nagyon akarná a sikert, a másik meg nem olyan nagyon.Hanem hogy a kétféle hajtóerő ( siker-öröm és kudarc- félelem ) közül melyiket mozgósítják inkább.

Erre még nem is gondoltam...Igaz

Valóban jól látod Imre, a szellemi devalválódás kezdi kinőni magát, az arány
80%- ban (EQ) felé eltolódott ,a sikeresebb interakciók felé.
"Az eszesség még nem véd meg az ostobaságtól" KÁr , hogy a frissen diplomázott
okosok ,bölcsnek is képzelik magukat. Ez a Mentális sznobizmus ára.
Ez elriaszt, nemhogy bevonzana eredményeket. (Ennyit a Főiskolai szinvonalról..)

Előzmény

Azt gondolják többnyire az emberek,hogy mennyire civilizált az emberiség a 21.században.Hol-ott ugyanott tartunk mint az őskorban...Állatok vagyunk,a legnagyobbak!Mert,ha igazán civilizáltak lennénk akkor más lenne az egész bolygó.Sokkal kiengyensúlyozottabb és nem lennének háborúk.És ami fontos nem lenne ekkora különbség közöttünk.Csak erre mindenkinek egy kis intelligencia és bölcsesség kellene!!!Sajnos ezt nem anyánk hasában tanuljuk meg.De ott kellene,ha már soknak nem adatik meg az életben.Mondjuk kitalálhatnának 1 ilyen tablettát amit állapotosan kell szedni:-)

Talán ...a mai kor szellemi elitjének volna szánva ez a kihívás, ám az épp azon munkálkodik, hogy pozicióit biztosítsa. A mai korban ha az embernek maga kell
hogy saját Püspöke legyen, megvilágosodásáról, megváltásáról is magának tartozik elszámolással.
A hamis "próféták" demagogiája kész egységcsomagként beetetésre
vár, ugy a vallás, mint a napi politika terén.
Talán megszabadna engedni ismét gondolkodni az embert. Ajaj..!!! Kár ,hogy ez sok
gazdasági érdeket sért, hiszen ma az Isten..a Pénz!!!! Még fejlődni sem hagy szabadon....